Ha vérvonalában nem is szökne királyi, nőtehetsége-furmánya-intrikája képessé teszi, hogy honos szőlőmagoncként a legnemesebb udvarokba „házasítsák” – ugyanakkor sosem félvilági nőként!
Komoly viselkedésre oktatták, sőt, ettől többre: előkelő, nyakszirtből feszült fejtartásra, tekintetgyűjtő kebelduzzasztásra és a legkülönfélébb természetesnek tetsző, pontozott testmozgások elsajátítására szorították.
Mindezt pedig oly lélektani büntetés fenyegető tudatában, hogy lelkecskénknek sosem lesz méltóságteljes férjura, ha fonákul lép, néz vagy mozog, amint azt a tervgazdaság tömegbor-termelésében hurcoltatott debrői lánynővérének rosszpéldája megmutatta.
A fiatal úrhölgy képzeletét a férjszerzés csínja csodálatosan felajzza és buzgalommal sarkallja, hogy minden igyekezetét személyének ékesítésére fordítsa – mindarra, amire lánynevelése szorgalommal szánja.
S kik ajkunkra emelhetjük érettségében ezt a „finomult” karcsúságot, szerencselovagokként hálával köszöntjük a mámorban melegedő hajnalokat.
Az „oltalom alatt álló” eredet-megjelölés most uralkodói primátusra is utal, azonban megjegyzendő, hogy királynénk férjének mindenkoron egyenrangú társa: kiváltságait viaszpecsétes uralkodói regálékkal érvényesítette és nem combnyakig kitérdelt alamizsnaosztás útján sírta tenyérközépbe!
Fajtabélyege szerteágazóan formagazdag lehet, ahogy társasági körről-körre nemcsak megjelenését jellemzi túlzásokba sosem eső stíluskavalkád, de megfelelésben is alkalmazkodni képes a cserepes ajkú szárazságtól az aszúleheletig.
Önnönmagához hűen parfümériája kőhárs-virágporosan flavonoidgazdag és ajakcsókja mézharmat-lágyságú.
Távolságtartása előkelő szokásjog, amit irigyebb elit hölgykoszorúk hátrányaként rónak fel és rossz szárazságtűrésnek titulálnak, holott csak sugárérzékenysége védi erezetlen márványbőrét az éppen róla locsogó, közönséges árnyalat-szájasságoktól.
És mégis(!): ezen bor tükörképeinek ragyogóan tiszta karjaiban pihen a Nap!
Eau de bouqét-ját élvezet-hunyta szemmel neszeli minden aurájába merítkező vendégszemély. Említett hársfavirágos felhőjébe szelídgesztenye-porzók keverednek el. A permet puha ködként telepszik a nyak, a kulcscsont, illetve a vállöv alatti összefüggő fedetlen domborzatra is.
Címkéjét ékköves mellbrokátként viseli. Ez nemcsak zavarba mártja a borissza alattvalók ámuló tekintetét, de ki is emeli a fűző felett küllemdúsan összekészített elejt: az íves idomok egyetlen központi vonalba való tornyosulását.
Ily módon az ízlésesen megválasztott, művészi értékkel bíró boroscímke segíti az értékesítést és a koronaviselt ital hírnevének terjedését is.
Régies szóhasználattal hírt hoz borunk még nem ismert ‘gömbölyűségéről’ (harmonikus összetételéről és finom fizikai-kémiai testességéről).
(A vignetta személyes tetszésemet szintén minden részletében elnyerte. Saját megfogalmazásban címkéje királynőnk cím* kéje. *Itt: címzetes értelemben.)
Az említettek tetejébe, kiválóan harmonziál a választott szabócéh-minőségű könyökkesztyűvel (kapszulával), ami pedig a tartalom egyensúlyának előzetes kifejeződése.
Szerelmi ajakérintése minduntalan társalgási téma, kimért teadélutánokon éppúgy, mint suttogós olvasóesteken vagy nyugtalanságban mozgó színházerkélyeken. Felemel és minden tajtékvizen fenntart az ajakiról kölcsönvett lélegzet. Csókja fehérgyümölcshús-ízekkel teli, tüzességének csóvája pedig mint kézzel emelt uszálya: hosszan-hosszú.
Száraz karaktere dacára méhzümmögésű! A király távollétében a száraz és édes, az ásványsó-oldatos és maradékcukros országrészeket egységes birodalomként tartja össze békében együttélőnek.
Vonadékanyagokban dúskáló szőlőbor, extrakttartalma a vártnál is magasabb. Ilyen egy belbecsben is ékellő asszony!
Szűretlensége újszülött trónörökösként emeli magasba tömegszázalékban kifejezett szárazanyagtartalmát.
Viseletének textúrája a kor ideáltrendjeivel szakít, bársonyruháját könnyebb esésű, francia szaténra cserélte. A korty ebben a posztóban egyszerre olajos mozgású és kecses a pohárfalas cotillon tánc nyitó lépéspárjainak megkezdésekor. Az Úr nevével köszönöm meg, hogy sorsszálaink ekképpen „összeszövettek”.
Utóíze kiváló savgyűjtésének köszönhetően egy olyan elnyúló báli est, amiben az élet szenvedéllyel lüktet, s eme pezsgő létezést vérének heve távozásig ébren tartja.
Ez az aroma mintha valóban minden órát túlhaladna – bármikor érte áldozott halálomnál véglegesebben.
(Attól a boros kehelytől, melynek báltermében ez az úrnő keringőzik, lelkem jobb otthont nem keres.)
Habár nem szeretném követni az illendőségtől távolodó találgatások nyelvességét, származását tekintve a T607-es klónnemzetséget hirdetném.
A profilanalízisből – múlt esztendeji mikroklimatikus hölgyköreit nem ismerve – azonosíthatóan magasabb az illat- és zamatintenzitása, mint a 311-es vagy 1007-es családfa hölgynövendékeinek, fajtakaraktere határozottan szilárd, ízkörnyezete kitartott hosszúságú.
Száz szó válik egyetlen jelzős névszóvá:
Gyönyörű nő. Gyönyörű bor.
Összességében, végletekig tudatos fondorlatok vezetik jellemvonásait,
egymásba olvadásunkkor úgy éreztem, hogy nem két félként egyesülünk, hanem két egészként(!) forrunk egybe s feltétel nélkül valljuk egymást.
Azonban nőrészről – ahogy királynőként elvárt is – az igyekezet kisebbik részének is csak töredéke került adományozásra. Elfogadván, hogy ez az aránytalanság nem karcol vörösen. Lobbanásom gyújtólángja lehetett csupán (ahogy követő népéből bárkinek), de öröklétes hamvasztása nem! Bárhogyis, végérvényesen szolgálatában állok, ha csak parcellát is kaptam végtelen feudumából, amely partját vesztett határtalanság megújulni és továbbérni kész. Potenciálja mint kormányzó ereje éveken túli szilárdságban fog trónolni jól megválasztott kvarc birodalmában.
A leírás végén, ha már említésre került a kor társadalmi berendezkedése: hűbérlánccal kötve hódolatomat a borkészítők bájjal beültetett latifundiumához és harsogva üzenem:
God save the Queen! – Ki megvigasztaltad ízemet, magas áldásban bővelkedj!
